Az alfahullámosok meg a matt ezoterikus feladatgyűjteménnyel varázslók azt mondják, hogy az ébredés utáni pár perc azért jóizgalmashasznos, mert akkor még más frekvencián rezeg az emberi agy, csak gondolni kell arra, amit akarsz és az megindul feléd. A kávébögre telekinetikáját viszont mindig hétfő reggel nyolckor tartották, úgyhogy arra be sem jártam, nem is megy a sith power pull. Ellenben értetlen arccal nézem a notepadet, félálomban még azt írtam bele, hogy ondóhangon beszélni meg dolgozni kell még Ódin mászóhorgán. Amúgy helló, örülök, hogy itt vagy. (Nem.)

A kéziratot decemberben lezárom, akár tetszik, akár nem, mondjuk én sosem vagyok vele megelégedve, másoktól meg kedvező visszajelzések jönnek, ez valahol így természetes. A kiadóm könyörög, hogy lastminute technikai dolgokat ne írjak bele, mert ez is olyan béta lesz, mint a kibaszott Gmail, úgyhogy próbálok EPOC braincontrollerrel írni, look ma, no hands. Utána, azt hiszem, lesz agyam arra is, hogy értelmes mondatokat írjak ide is és ne printbe irányítsam az összes szikrát. Az év, amúgy, remek volt, készülnek az összesítő posztok meg a statisztikák, harmadik-negyedik héten indul a roham. Ezt pusztán egy kávé után ittam. Érződik is. Írtam. Have a nice day, /b/tards.

(Igen, a kép még mindig Vertigo meg Transmetropolitan.)