2k10, hatodik szegmens. Az utcán harmincnyolc fok árnyékban, közelebb vagyunk a Naphoz, mint Ausztrália, a hangosan sistergő pergamenbőrű, térdzoknis férfiak országa, ahol amúgy kimutathatóan nem adnak el egyetlen árva darab kerti grillt sem, mert az emberek vagy kidobják az udvarra a nyers húst és már kész is a medium steak vagy kiszaladnak az utcára és letörnek egy szendvicsnyirevalót az óvatlan, hangosan sistergő járókelőkből. Ez itt a Damage Report, a másodmonitoron pedig a jövőt nézem, vízből meg neonmedúzákból áll. (Olvasható a Mondo magazin júliusi számában, a blogban augusztustól.)
A jövő pupillapornó és mozgalmasabban néz ki, mint öt Winamp visu plugin összetéve, a jövő Japánból jön és megint az a Tetsuya Mizuguchi veti oda hányavetin az asztalra, aki 2001-ben is megmutatta nekünk az urbánus, drogoktól és artbookoktól fénylő arcú művészfiatalok homlokának belső felét, csak azt akkor még Reznek hívták, az új évtizedfordulón meg Child of Edennek.
Most csak 2010-et írunk, az információs szupersztráda viszont lerohadt, megették a szupersztrádaaszfaltot zabáló baktériumok, az információs és innovációs sebességhez meg már egyébként is annyira hozzászoktunk, hogy akik az élbolyban vannak, azok már nem süvítenek, hanem úsznak az információ gyengéden mélykék tengerében, az adatokat tároló hollandiai kalózpiramisok már nem gúlaként néznek ki, hanem lüktető, szerves medúzaké, a múlt dallamokkal ritkán operáló minimáltechnója helyett pedig progresszív trancet kaptunk aláfestésül.
Szórakoztató adalék, hogy a Child of Eden kétperces bemutatója egyben kedvesen pofátlan termékkapcsolás is: a fülbemászó számért (Star Line, Stratos remix) a Genki Rockets felelős, akikről azt illik tudni, hogy ugyanannyira idoru-alapú zenei projektot tolnak, mint a kilencvenes évek végére datált Date Kyoko: fiktív lányok unott producerek technojára táncolnak CG-dara klipekben, amiket számos popipari kitüntetéssel vagy legalábbis nevezéssel plecsiznek le, aztán a producerek annyi designerfarmakológiát tolnak, hogy egy szép trópusi este kiesik a szájukon tizenöt liter vér, a szomorú rajongók meg csak plakátokra tudják lőni a sárgás nyákot tisztelet gyanánt.
FOR ALL MY ENGLISH READERS: Yes, Rez has now a sequel. Child of Eden is affiliated with Ubisoft, Q Entertainment, Tetsuya Mizuguchi and his pop project Genki Rockets. We will buy a PS3 only for this if it doesn’t get released on the Xbox 360.