A rootkit harmincötfokban meghajol, köszön, aztán szisztematikusan végigharákolja a rendszeremet, kékhalál, kékhalál. Én harmincfokban meghajlok, köszönök és sztoikus nyugalommal nézem, hogy egy cikkírás, öt japán tévéműsor meg egy névjegykártyatervezés között hogyan füstöl el az összes jelszavam meg a négy éve gyűjtögetett zenei kontaktlistám soulseekről, ez persze csak 2 órával később tűnik fel, amikor felkerül a Nijikon Fetchi a képernyőre és elnevetem magam. Három másodpercig, utána már csak a hangtalan csuklás jön persze. Time to get Spartan strict. A pofon persze Hiroshima-erejű, a tanulság meg fájó és sok visszatúrást igényel. Ilyenkor jó, hogy vannak olyan dalok, amik nelson headlockba fogják az ember fejét és végighúzzák az egész napon. Alec Empire says: fuck you. ユンナ says: fuck you I’m happy anyways.